Interjú Soós Máté Bátorral

„A hivatásomnak szeretném.”

Interjú Soós Máté Bátorral

Soós Máté Bátor tavaly fejezte be tanulmányait a Pesti Broadway Stúdióban. A fiatal színész jelenleg szabadúszóként tevékenykedik, az Operettszínházban betöltött szerepei mellett a Pannon Várszínház néhány produkciójában tűnik fel. Emellett intenzíven alkot zenei területen is, további tanulmányokat tervez a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Ezekről volt lehetőségem beszélgetni vele január végén. Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást! Fogadjátok nagy szeretettel Soós Máté Bátort!

Csenge: Mikor és miért döntöttél úgy, hogy a színészi pályára szeretnél lépni?

Máté: Otthon mindig „zenebohócként”aposztrofáltak, de akkor még nem alakult ki bennem tisztán, hogy színházzal szeretnék foglalkozni.16 évesen jelentkeztem egy castingra Vácon a Parlando Színház Kulturális Egyesületben. A művészeti vezető szerint tehetséges voltam, érdemesnek tartotta képezni a hangom. Később a Bartók Béla Zeneiskolában tanultam magánéneket. Egy évre rá pedig a Valahol Európában című musical-t kezdtük el próbálni. Ezután más előadásokban is debütáltam, mint a Dzsungel könyve és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról.

Az élet minden területén azt képviseltem, hogy amit csinálok, azt maximumon csináljam. A mestereim látták bennem a potenciált, további fejlődésre motiváltak engem. Így találtam meg a Pesti Broadway Stúdiót, ahol egyre határozottabban alakult ki, hogy ezzel kell foglalkoznom. A hivatásomnak szeretném.

Cs.:Kik voltak, akik támogattak a céljaidban?

M.: A családom és a mestereim voltak a legfőbb támogatóim. Mindig azt mondták, ha ezt szeretem, akkor csináljam és haladjak előre.

Cs.:Van álomszereped, amit a jövőben szívesen eljátszanál?

M.: Kifejezett álomszerepem nincs. Sok karaktert szeretnék kipróbálni majd a pályám alatt. Felfedezni, mik rejlenek bennem. A tavalyi évadban nagyon szerettem a Kutya szerepét a Kék madár című gyermekelőadásban. A Tavaszébredés is az egyik nagy kedvencem volt. A külföldi előadások közül a Heathers áll közel a szívemhez, szívesen eljátszanám J.D.figuráját.

Cs.:Van olyan szereped a színházban jelenleg, ami különösen a szívedhez nőtt?

M.: A Pendragon legendát mondanám, mert egy ősbemutatóra került sor májusban. Azért volt számomra izgalmas, mert például a szerepem kapcsán én találhattam ki a helyeimet. Ezenkívül fantasztikus zenével és misztikus hangulattal rendelkezik.

Cs.:Volt olyan félelmed, amit le kellett küzdened ahhoz, hogy minél jobban teljesíts színészként?

M.: A legnagyobb ellensége mindenki számára önmaga. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, hamar kijött rajtam, hogy egy görcsös ember vagyok. Sokszor túlságosan is akarom csinálni. A megfelelési kényszer a másik nagy akadályom.

Cs.:Van olyan személy a színházban, akitől bármikor elfogadsz tanácsot?

M.: Szabó P. Szilvesztert, Földes Tamást és Vágó Zsuzsit mondanám. Szilveszter az az ember, akinek minden mozdulatát csodálva nézem. Földes Tamás az a személy, aki olyan intimitás tud megteremteni a színpadon, ami számomra lenyűgöző. Vágó Zsuzsit pedig az egyik legkomolyabb musicalszínésznőnek tartom, akivel nagyon sokszor tudtam megbeszélni a gondolataimat. Barta Viktória, Kerényi Miklós Gábor, Somogyi Szilárd, Mikó Bea és Mihalics János is ebbe a csoportba tartozik de sorolhatnám, a lista hosszú.

Cs.:Hol képzeled el magad 5 év múlva?

M.: Szeretnék bejutni a Színművészeti Egyetemre. Úgy érzem, az egyetem 5 éve alatt közelebb kerülnék önmagamhoz. Ha ez esetleg nem sikerülne, akkor egy társulatban szeretném kipróbálni magam.

Cs.:Mit tanácsolnál azoknak, akik a színészszakmán gondolkoznak?

M: Az alázat a legfontosabb. Vegyük észre mit csinálunk, ne ostorozzuk magunkat, hanem tanuljunk a hibáinkból. Előfordul, hogy az emberből előjön a kicsinyesség és az irigység. Ez egy fiatalos hiba, ami nem működik. Nem hasonlítgathatod magadat másokhoz, minden ember más.

Cs.: A tavalyi évadban Peller Károly rendezésében szerepeltél osztálytársaiddal a Péntek 13 című előadásban. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál az operett műfajában?

M.: Mielőtt bekerültem az Operettszínházba, nem néztem operetteket. A próbák alatt más szemmel kezdtem el nézni, és rájöttem, hogy ez egy nehéz műfaj. A legfontosabb elemei az elegancia és a stílusérzékenység. Kezdetben nehezen találtam benne meg magam, de a végére hagytam, hogy sodorjon magával az egész, és megszerettem.

Cs.: Jelenleg pedig a Pannon Várszínház társulatát is erősíted.

M.: Igen, a Kőműves Kelemen című előadásban szerepelek. Ez egy folyamatos koncentrációt igénylő előadás. Nagyon jól megmutatkozik benne, hogy viselkedik az ember szükséghelyzetben. A Pannon Várszínház társulata pedig rendkívül befogadó volt.

Cs.: Decemberben egy dalfeldolgozásod került fel a Youtube-ra a Kincses bolygó című animációs filmből. Miért pont erre a dalra esett a választás?

M.: A Madách Színház meghirdetett egy tehetségkutató versenyt, ahova egy dalt kellett beküldeni. Szerettem volna valami különlegeset alkotni. Nagyon szeretem a mai napig ezt a mesét és a dalait. A szöveg, ami igazán megragadott. Hogy ki vagyok és mi vár még rám. Ez tökéletesen leír engem.

Cs.:Miben láthatnak téged a nézők az idei évadban?

M.: A Pendragon-legendában leszek látható az Operettszínházban, illetve a Pannon Várszínházban a Kőműves Kelemenben és a Hamletben.

Köszönöm még egyszer Máté, hogy elfogadtad a meghívásom, további sok sikert a terveidhez! Köszönöm, hogy elolvastátok az interjúm, hamarosan újabb cikkel készülök!

A helyszínt a Mozsár Bisztró biztosította. 

Képek: amikobea + saját kép (A kép felhasználása engedélyköteles!)

2020.01.23.                                                                                                   Kányi Csenge