Péntek 13, a szerelem napja


Péntek 13, a szerelem napja



Péntek 13. A nap, amitől akár bevallja, akár nem, egy kicsit mindenki tart. Félve indul neki: vajon mi lesz a vége? Vagy várja, lehet, hogy valami jó sül ki belőle. Talán megkapja álmai munkáját. Vagy akár történetünknél maradva rátalál a szerelem. De mi a helyzet a szerelemmel? Hát...”van, aki bevallja, van, aki tagadja, de az is akarja. Sőt!”
Történetünk középpontjában 8 átlagos ember áll, akikre "véletlenül" pont ugyanakkor talál rá a szerelem. Az egyik rögtön észreveszi nagy szerelmét, a másik később. Mindenesetre egy jó operetthez híven senki nem marad egyedül, és élvezheti szíve választottjával a szerelem minden percét.
Komplexitás, humor, báj. Ez a három dolog az, ami a Pesti Broadway Stúdió végzős növendékeinek vizsgaelőadását jellemezte. Az előadásban az operett egyik szülőatyjának, Eisemann Mihály zeneszerzőnek a műveiből hangoztak el olyan örökzöld operett slágerek, mint a Hallod-e Rozika, te, vagy az Én és a kisöcsém. Peller Károlynak a darab rendezőjének, írójának és koreográfusának egy igazán komplex előadást sikerült írnia két nap alatt. Ezekhez a dallamokhoz társultak az ízes és sírva nevetős poénok is, amik elengedhetetlen részei egy operettnek. Mindez pedig egy igazán bájos kerettörténetbe volt foglalva.

Nyitókép /saját kép/

Nem hiányozhatnak a szereplőink sem, a végzős növendékektől remek alakításokat láthattunk. Varga Rozi szerepében Széplaki Éva mutatkozott be, akinél a legjobban nyert értelmet Péntek 13-a. Hősnőnk a fától nem tudta meglátni az erdőt, melyben igaz szerelme rejlett, de végül csak kiszúrta. Éva egy bájos, de azért temperamentumos fiatal hölgyet jelenített meg, amihez párosult a gyönyörű hangja is. Tassonyi Balázs, mint Szabó Péter létezett a színpadon. A színjátszás, a tánc és az ének kiváló kombinációját mutatta meg nekünk, igazi táncos komikus karakter. Grubits Blanka Gyöngy Virág szerepét alakította, aki munkahelyi főnökébe lett szerelmes, Gazdag Jánosba, akit Soós Máté Bátor alakított, harmonikus párrá váltak a történetben. Máté a bonviván vonalat képviselte, sármjával és határozottságával minden nőt levett a lábáról. Dalos Lujzát, a rejtőzködő dívát Kató Anita jelenítette meg, ő volt talán a legnagyobb komika a színpadon, humorával teljesen lenyűgözött. Gyurcsok Buda Nagy C. Attila, színházigazgató szerepében mutatkozott be, aki a történet végére ráeszmélt, talán nem is a matéria, hanem az érzés a fontos. Fojtnyik Alexandra Káposztás Paula személyében érkezett a színpadra. Vidéki személyiségével és habitusával ő képezte a kivételt a városi lánykák között. Vad énje mögött nagy szív lakozott, amit igaz szerelmével végül meg is osztott. Boza Bence Szabó Ferencet, Péter kissé ügyefogyott öccsét alakította, aki csak megkapta a régóta áhított lecsóját.


További szereplőként feltűnt még Braga Nikita is Nyikoláj Pavarottovics, az olasz tenoristaként, karakterénél orosz nyelvi képességeit és erős hangját jól kihasználva egy igazán humoros figurát kaptunk eredményül. Végül Ruff Rolanddal zárnám a sort, aki Sándorokként jelent meg a színpadon. Igazi kaméleonként tudott működni, remek narrátor és humorforrás volt.




A napokban volt lehetőségem a Pesti Broadway Stúdió és egyben a Péntek 13 előadás egyik főszereplőjével, a korábban már említett Tassonyi Balázzsal beszélgetnem. A fiatal színész beszámolt tapasztalatairól és élményeiről a próbákkal és az előadással kapcsolatban. Csupán 5 hét állt rendelkezésükre, hogy az előadást színpadra vigyék és megmutassák a közönségnek. Elmondása alapján Peller Károly egy hihetetlen szöveget, zenei tükröt hozott létre. Nagy pozitívumnak tartotta azt, hogy tanáruk nagyon ismerte őket, ki milyen figura a valóságban, így minden szerepet teljes mértékben rájuk írt. Teljesen új pályán próbálták ki magukat kilépve kicsit a musical-ek világából. Új technikákat tanultak. Más irányból kezdtek neki a szerepek megformálásának. Az előadásban kisarkított, a hétköznapokhoz közel álló, de mégis kissé felnagyított figurákat jelenítettek meg. Ezenkívül nagyon boldog volt amiatt is, hogy bátyja, Tassonyi Zsolt lehetett az előadás zenei vezetője és a karmestere. 

Megkérdeztem Balázst, hogy az új lehetőség alapján, hol képzeli el magát a jövőben: operettben vagy musical-ben? E kettő között nem tudott dönteni, reméli mindkét műfajban lesz lehetősége megmutatnia magát, tanárai értékelései alapján nagyon bizakodó.

Nehézségeket leginkább a kellékek okoztak, nagyon sok kellék volt jelen az előadás alatt. Ruff Roland rengeteg karakter bőrébe bújt, így neki jutott a legtöbb öltözés. Osztálytársai úgy segítették őt, hogy addig tartózkodtak és csinálták a jelenetet, hogy ő át tudjon alakulni a következő szerepévé. Igazodniuk kellett a díszlethez, a közönséghez. Ezek a dolgok rengeteg koncentrációt igényeltek, de sikeresen állták ezeket a helyzeteket a fiatal növendékek.

Zárásképp kedvenc jelenetéről faggattam őt. A legjobban az utolsó jelenet tetszett neki, amikor ténylegesen összejött szerelmével, Varga Rozival. Úgy érezte, hogy a jelenetnek volt kellő komolysága, de utána a zene és a tánc miatt könnyedén átcsapott az operettre jellemző energiába és bájba, így vált egy nagyon sokszínű záró képpé. 



Nem vagyok nagy operett rajongó, talán a koromból adódóan. Egyelőre még jobban vonz a musical-ek világa, de aznap egy remek operett előadást láthattam. Energikus volt, humoros, minden dal egytől egyig tetszett. Olyannyira, hogy még napokkal később is azokat dúdolgattam. Talán elkezdődött számomra valami új, és sokkal nyitottabb leszek az operett műfajára. Ebből a kijelentésemből is látszik, milyen nagy hatással voltak rám a színház stúdiósai. Gratulálok mindenkinek, és sok sikert kívánok választott pályájukon!

/Saját kép/


Köszönöm, hogy elolvastátok cikkemet és még egyszer nagyon szépen köszönöm Tassonyi Balázsnak az élménybeszámolót! Ha tetszett, like-oljátok a cikket, a megosztásoknak nem csak én, de szerintem a művészek is örülni fognak. Látogassatok továbbra is színházat, minden előadáshoz jó szórakozást kívánok!

2019.03.13.                                                                                                   Kányi Csenge Emese

Képforrás: Szobonyai Patrícia (Peller Károly Facebook oldala)+ saját képek /A képek felhasználása engedélyköteles!/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések