Interjú Maros Bernadett Eszterrel

"Acélozzák meg a lelküket..."

 Interjú Maros Bernadett Eszterrel

Ismét a Budapesti Operettszínház egyik művészével készíthettem interjút. Ez alkalommal a bájos Maros Bernadett Eszter mesélt szakmáról, álmairól és a színpadig vezető útjáról.

Bernadett 2017-ben végzett a Pesti Broadway Stúdióban, azóta számos szerepben bizonyíthatja tehetségét a Budapesti Operettszínház színpadán. Az idei évadban is remek feladatokat kapott, ő alakítja Gizellát az István, a király-ban, Kis Marit a legendás Abigél musicalben és Cukor szerepét A kék madár-ban.  

Köszönöm Dettinek, hogy elfogadta a felkérésemet. Fogadjátok nagy szeretettel Maros Bernadett Esztert!

Cs.: Mikor döntöttél úgy, hogy színésznő szeretnél lenni?

B.: Mindig is nagyon érdekelt a színházi világ és a zene, de eleinte csak az volt a főszempont, hogy a zene mindenképp része lehessen az életemnek. 10 évig tanultam klasszikus hangképzést, majd 2012-ben bekerültem az Angyalföldi Zenés Diákszínpad színitanodába, melyet Vágó Zsuzsi és Marinkovics Zsófia vezettek. Az ott töltök évek alatt éreztem először azt, hogy színésznő szeretnék lenni. Később ezért is jelentkeztem a Színművészeti Egyetemre és a Pesti Broadway Stúdióba. Végül az utóbbiba nyertem felvételt. 

Cs.: Mi a legfontosabb dolog, amit megtanultál a Stúdióban?

B.: Nagyon sok mindent tanultam a Stúdió alatt. Azt, hogy hogyan működik egy színház belülről, mi a protokoll, valamint az alázatosságot és hogy hogyan tudok megformálni egy szerepet, milyen színészi eszközökre van szükségem hozzá. A próbára összeszedetten, felkészülten és időben érkezzem. Nagyon fontos, hogy mindig küzdeni kell, nem lehet elkényelmesedni. Folyton fejlődni, énekórákra járni, prózát tanulni. Figyelni a színészeket a próbafolyamat alatt, megnézni minél több előadást.

Cs.: A 3 éves képzés alatt rengeteg vizsgaelőadásotok volt. Melyik számodra a legemlékezetesebb, és miért?

B.: Az Abigél. Ez volt az első musical, amit a Budapesti Operettszínházban láttam. Stúdiósként ez volt az első előadás, amibe belekerültem, mint az osztály egyik tagja és ezzel a darabbal vizsgáztam le az utolsó évben. Horn Mici szerepét formálhattam meg. Ezt a szerepet a színházi előadásban Udvaros Dorottya, Siménfalvy Ágota és Kékkovács Mara alakítja. Nagy kihívás volt egy nálam sokkal idősebb karaktert eljátszani, egy sugárzó, könnyed, de mégis komoly szerepet. Nagyon élveztem, meghatározó pillanata volt az életemnek. 

Cs.:Az idei évadban pedig a nagy előadásban is részt veszel, hisz te alakítod Kis Mari szerepét. Mennyire volt nehéz Horn Mici szerepe után egy ennyire más karaktert játszani?

B.: Már 4 éve veszek részt ebben az előadásban az osztály egyik tagjaként, így viszonylag könnyű volt betanulni, hiszen a fülemben volt már a dallam, a szöveg és így többet foglalkozhattam a karakter elemzésével, megformálásával. Bár Horn Mici és Kis Mari nagyon különböző karakterek, mindkettőben megtaláltam önmagam.

Cs.: Persze Kis Mari szerepe mellett is volt már lehetőséged az Operettszínház színpadán játszani. Az első nagy szereped Mrs. Rhinalder volt a Lady Budapestben, ahol egy édesanyát alakítottál. Furcsa volt ilyen fiatalon anya szerepet játszani, vagy más nehézsége volt a szerepnek?

B.: Ebbe a karakterbe tökéletesen bele tudtam helyezkedni, hiszen gyerekkorom óta arról ábrándozok, hogy egyszer anya leszek. A Stúdió második évében ebben a szerepben vizsgáztam le, már akkor is nagyon szerettem. Mrs. Rhinalder volt az első szerepem a Budapesti Operettszínházban, Dancs Annamari helyére ugrottam be, amikor megszületett a kisfia. Komfortosan éreztem magam kismamaként, valamint a szerep drámaiságát és mélységeit is igyekeztem minél jobban kibontani.

Cs.: Egy gyermekeknek szóló előadásban is megmutathatod magad, hisz te játszod Árnikát Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikájában. Hogy tetszik a gyerekeknek való színjátszás?

B.: Eszméletlen jó nekik játszani. Mindenre nagyon őszintén és aranyosan reagálnak. A Raktárszínház teréből adódóan nagyon közel ülnek hozzánk, ami rengeteg olyan játszási lehetőséget biztosít, amit a nagyszínpadon nem tudnánk érvényesíteni. Adott esetben például interakciót kezdeményezhetünk a közönséggel, amit a gyerekek mindig nagyon élveznek.

Cs.: Szerinted mi a történet legfontosabb üzenete?

B.: A darab legfontosabb üzenete az, amit a végén ki is mondunk: „Nagyon- nagyon kell akarni, akkor is, ha nem biztos, hogy sikerül!” Tehát a kitartás és az állhatatosság mindig meghozza az eredményét. Akkor is, ha végül elérem a célom, és akkor is, ha nem. Ha nem adom fel, de mégsem sikerül, legalább elmondhatom, hogy mindent megtettem. Valamint, hogy a szeretet olyan, mint a varázslat a mesében és a való életben is. 

Cs.: A nézők főleg zenés darabokban láthatnak téged, de szeretnél egyszer prózai műben is megmutatkozni? Esetleg volt is már rá lehetőséged?

B.: Az Rs9 Színházban a Dark Play című előadásban vehettem részt. Farsang Emesével váltott szereposztásban játszottuk Molly és Rachel karakterét. Sajnos ez a darab azóta már nem megy, de itt próbáltam ki először a prózát. Egy teljesen más atmoszféra és hangulat. Remélem, hogy később is adódik majd rá lehetőségem!

Cs.:Kicsit eltérve a színháztól, de az éneklésnél maradva: Már volt lehetőséged musical esteken és különböző zenés fellépéseken is részt venni. 2016 októberében Nyergesújfalun léptél fel az Operettszínház művészeivel. Az volt az első ilyen jellegű fellépésed?

B.: Előtte volt két musicalest, amelyen felléphettem, az egyik még bőven a Stúdió előtt. A dorogi művelődési házban volt. Ismertem a koncert szervezőjét, aki tudta, hogy zenés színházzal szeretnék foglalkozni, így a művészek jóváhagyásával lehetőséget biztosított számomra, hogy elénekelhessek néhány dalt. Nagyon izgultam, de végül szuperül sikerült az este.

Cs.: Kik azok, akiktől sokszor kapsz tanácsot, mondjuk egy-egy próbafolyamat alatt?

B.: Aki igazán nagy bástyám, ő Vágó Zsuzsi. Hiszen fiatal koromtól kezdve részese ennek a folyamatnak. Ha tanácsot vagy segítséget szeretnék kérni, mindig hozzá fordulok. Szeretném még megemlíteni Szendy Szilvit. Rengeteg segítséget, bíztatást, támogatást kaptam tőle az István, a király óta.

Cs.: Talán idén augusztusban jött az egyik legnagyobb lehetőséged, megkaptad Gizella szerepét az István, a király-ban. Ez volt az első nagy főszereped. Hogy telt a próbafolyamat?

B.: Küzdelmesen, sok izgalommal, tanulsággal és rengeteg csodás perccel. Nagyon jó volt Székely Krisztával, a darab rendezőjével dolgozni, mert nagy hangsúlyt fektetett a színészi játékra. Emberi oldaláról fogta meg az összes karaktert, valamint hagyta, hogy kibontakozhassanak belőlünk a saját gondolataink. Először nehezen találtam meg a karaktert, de a végére minden összeállt. Nagyon szeretem ezt a szerepet és az előadást, boldog vagyok, hogy részese lehetek!

Cs.: Mi számodra az a cél, ami még előtted áll? Az az álom, ami még nem teljesült be, és szeretnéd, hogy pár éven belül valóssá váljon?

B.: A jövőre nézve mindig rengeteg tervem van! Színházzal kapcsolatban és azon kívül is.

Nagy vágyam, hogy egyszer nyissak egy kávézót, amely befogadó színházként, koncerthelyiségként is működne. Szeretnék elindulni prózai vonalon, a szinkronizálás is érdekel, valamint a televízió és a filmek is. Nagyon szeretnék alapítani egy zenekart.

Cs.: Mi  a legfontosabb tanácsod azoknak, akik színészként képzelik el magukat a jövőben?

B.: Alázat és rengeteg munka! Ne gondolják soha, hogy készen vannak! Feszegessék a határaikat, egyre többet és többet hozzanak ki magukból! Sok akadály lesz és nehézség. Acélozzák meg a lelküket és ne foglalkozzanak azzal, ami hátráltat, viszont fontos, hogy tudjanak kritikát fogadni és azt később hasznosítani. Nem elég csak a tehetség, ez a szakma nagyon sok munkát, gyakorlást és önismeretet igényel. Fontos, hogy tisztában legyenek magukkal, hogy minőségi dolgot tudjanak létrehozni a színpadon.

Cs.: Utolsó kérdésem pedig nem más, hogy miben láthatnak téged a nézők az idei évadban?

B.: A nézők az István, a király-ban, a Szegény Dzsoni és Árnikában, A kék madár-ban és az Abigél-ben láthatnak, valamint Dorian Gray- ben, a Virágot Algernonnak-ban és az Ének az esőben-ben.

Az interjú végén pedig szeretném tolmácsolni Detti kérését. Nagy álma még, hogy szeretne egy zenekart alapítani, amely indiet játszana folkos beütéssel. Ha bárki késztetést érez, ezenkívül akár dobon, gitáron, hegedűn, fuvolán, csellón vagy zongorán tud játszani, bátran keresse meg Maros Dettit!

Köszönöm még egyszer Detti, hogy elfogadtad a meghívásomat és kívánok neked a jövőhöz nagyon sok sikert!

Remélem tetszett nektek az interjú! Ha igen, nyomjatok rá egy lájkot, és ha szeretnétek, osszátok meg ismerőseitekkel. Hamarosan jövök nektek új cikkekkel, addig is élvezzétek a színházi évadot és jó szórakozást az előadásokhoz!

 Az interjú helyszínét a Komédiás Kávéház biztosította. ( A fotók a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. Engedély nélküli másolásuk, bármilyen módon való felhasználásuk, vagy sajtótermék általi megosztásuk a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet.) + Torda Edina fotója

2018.10.20.                                                                                                   Kányi Csenge Emese