Interjú Kálmán Petrával


"A pálya kitartást, alázatot követel!"
Interjú Kálmán Petrával


Kálmán Petra neve egyre ismerősebb lehet a Budapesti Operettszínház közönségének. A 23 éves tehetség tavaly végezte el a Pesti Broadway Stúdiót, és az idei évadban kapta meg, többek között Réka szerepét az István, a király-ban. Sok energiával és szenvedéllyel létezik a színpadon, aki mindig keresi a jobbnál jobb lehetőségeket. Február 23-án volt vele szerencsém beszélgetni színházi életéről és arról, mi szükséges ahhoz, hogy a szakmát jól űzzük. Köszönöm Petrának, hogy elfogadta a meghívásomat, ismerjétek meg Kálmán Petrát!


Csenge: Mikor döntöttél úgy, hogy a színészetnek szeretnéd szentelni az életed?

Petra: Már kiskorom óta foglalkoztatott a színház varázsa. Emlékezetem szerint, az első tervem az volt, hogy kukás autó hátulján állva utazzam be a világot. Óvodás koromtól kezdtem néptáncolni, és megismerkedni a színpaddal. Iskolába lépve kezdtem klasszikus és jazz balettozni és zeneiskolásként mélyebben megismerkedni a zene rejtelmeivel. 12 év után mind a táncból, és zenei tanulmányaimból záróvizsgát tettem. A színház világához az Országos Musical Kurzus keretén belül kerültem közelebb. A sors játéka, hogy 10 éves korom körül, már Feke Páltól tanulhattam, akivel jelenleg az István, királyban játszom együtt.

Cs.: Kik voltak, akik támogattak az álmaidban?

P. : A családtagjaim száz százalékosan mellettem álltak. Lehetőségem volt sok énektanárhoz járni, különféle stílusokban. A Kővirágok Énekiskola musical szakán, Nádasi Verocska osztályában végeztem, akivel jelenleg az Abigélben, és az Apáca Show előadásban is együtt játszok. Ezt követően, magam is alig hittem el, amikor első próbálkozást követően felvételt nyertem az Operettszínház musical képzőjébe, a Pesti Broadway Stúdióba.

Cs.: Miért pont a Pesti Broadway Stúdióra esett a választás?

P.: Pár évvel ezelőtt jelentkeztem a Színház-és Filmművészeti Egyetemre is, de abban az évben csak prózai színész szak indult. Én muzikálisabb alkat vagyok, jobban vonzott a zenés színház. Így találtam rá a Toldy Marika néni által vezetett Pesti Broadway Stúdióra. Első évesként Kékkovács Mara osztályába kerültem, majd a második évtől, Nádasi Verocska vett át minket, végül harmadikban Angyal Márti volt az osztályfőnökünk. A mi osztályunk története érdekes, hisz mi a megszokottól eltérően, öten voltunk.

Cs.: Milyen volt így a közösségben való munka?

P.: Az alacsony létszámból kifolyólag nagyon ismertük egymás gesztusait, reakcióit. Így kevésbé tudtunk egymásnak a színpadon meglepetést okozni, nagyon sikeres előadásokat tudhattunk magunk mögött. (Grease, A három nővér, Ibusár, Hairspray, Jekyll and Hyde, Abigél…)

Cs.: Mi a legfontosabb lecke, amit megtanultál a Stúdióban töltött idő alatt?

P. : Nagyon sok alázatot és szorgalmat tanultam. A beszédtechnika, hangképzés, színészmesterség, színházelmélettel való megismerkedés mellett, a tánc terén is rengeteget fejlődtem. A csapattal való munka alatt megtanultam azt, hogyan tudunk igazán jól együtt dolgozni, az energiaszintet fenntartani, fokozni.
Ma már nincsenek gátlásaim a színpadon, nagyon bátran tudok mozogni, sőt, kifejezetten szeretek új dolgokat kipróbálni. Első évben még furcsák voltak a különböző fizikai kontaktok, de harmadéves koromra, - például az Ibusár vizsgaelőadásunkban - már felszabadultabb voltam. 


Cs.: Az idei évadban jött számodra a nagy lehetőség, Rékaként debütáltál az István, a király-ban. Hogyan jött a lehetőség? Milyen érzés ebben az ikonikus előadásban szerepelni?

P.: Az Ibusár vizsgaelőadásunk után keresett meg engem a Budapesti Operettszínház akkori főigazgatója, Lőrinczy György az István, a király casting-gal kapcsolatban. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a casting után személyesen közölte velem az örömhírt, miszerint másodszereposztásban játszhatom Gubik Petrával Réka szerepét. Az egyik legboldogabb nap volt az életemben. Nagyon sokat foglalkoztam Réka karakterével. Szerepelemzést írtam, leültem beszélni a karakterről Székely Krisztával, a darab rendezőjével is. Kiskorom óta hallgattam és ismertem a művet, így a szövegtanulással nem volt sok gondom, több időt tudtam szánni arra, hogy minél jobban meg tudjam formálni a színpadon Rékát.

Réka egy olyan lány, aki vonzódik a kereszténységhez is, de közben kötelessége az apja mellett a pogány világot képviselni. Mindent meg akar tenni, hogy a béke fent álljon István és Koppány között. Mindig próbálom úgy megélni az előadásokat, hogy hátha most elkerülhető lesz a tragikus vég „apám” számára. Tudjuk, ez nem lehetséges, de izgalmas így felmenni esténként a színpadra.

Cs.: Van hasonlóság közted és a karaktered között?

P.: Az életem során én is kerültem olyan helyzetekbe, hogy döntés előtt álltam, és mérlegelnem kellett. Általában a céljaim elérésében kitartó vagyok. Ezt az elszántságot, küzdelmet könnyen át tudom élni Réka karakterében. Mára már nagyon könnyen magamra tudom ölteni Réka harcoló képességét, a rendezői szemmel megformált szerepben.  

Cs.: Tavaly decemberben megkaptad Víz szerepét a Kék madár című ifjúsági előadásban. Mit tartasz a legfontosabbnak a gyerekelőadásokkal kapcsolatban?

P.: Fontosnak tartom, hogy felvegyük a gyerekekkel a fizikai kontaktust. Az előadás alatt előfordul, hogy odalógatom a jelmezemhez tartozó kesztyűmet, hogy megfogják. Így be tudjuk vonni őket az előadásba, érezzék, ők is a mi csapatunk tagjai. Nagyon sok energiát és szeretetet kapunk a gyerekektől. A színpadon is érezzük interaktivitásukat.


Cs.: Van olyan ember, akitől szívesen kérsz tanácsot?

P.: Minden színész véleménye nagyon fontos számomra. Hálás vagyok Istennek, hogy sok tehetséges, kiváló művésszel dolgozhatok. Mindenkitől mást és mást tanulok, a pályára készülésem során.

Cs.: Mit csinálsz, amikor épp nem a színházban vagy? Hogy tudsz a legjobban kikapcsolódni?

P.: A színház mellett egyetemi tanulmányokat is végzek, így kevés szabadidőm van. De a szabadnapjaimon szívesen járok el lovagolni, kirándulni, vagy akár teniszezni. Az aktív kikapcsolódás híve vagyok. Na és persze színházba járni. J

Cs.: Előfordult, hogy felismertek téged és megállítottak egy-egy fotóra?

P.: Igen, volt már ilyen. Főleg az István, a király óta. Többször előfordul, hogy a művészbejárónál várnak engem virággal, vagy egy csokival, vagy csak egy autogramért. Kezdetben el se hittem, hogy rám várnak, nagyon jól esett. Ilyenkor szívesen beszélek velük pár szót, készítek fényképet. A közösségi oldalakon keresztül is sok dicsérő szót kapok.

Cs.: Mit tanácsolnál azoknak, akik a színészszakmán gondolkoznak?

P.: A pálya kitartást, alázatot követel! Sok akadállyal, küzdelemmel számoljanak. Ha a kritikát át tudják értékelni, pozitívan fogadni, építő lehet.  

Cs.: Mely darabokban láthatnak téged a nézők az idei évadban a Budapesti Operettszínházban?

P.: Látható vagyok, az István, a király Rékájaként, az Abigél előadásban Bánki Annát játszom, az Apáca Show Tináját is alakíthatom, A kék madárban a Víz karakterét ölthetem magamra, és az Ének az esőben előadásban is felfedezhetnek a nézők.


Köszönöm Petra még egyszer az együttműködést, és sok sikert kívánok neked a jövőbeli céljaidhoz! Ha tetszett az interjú, nyomjatok rá egy like-ot, a megosztásokat is nagyon megköszönöm. Látogassatok az idei évadban is még sokszor színházat, és ha lehetőségetek adódik, nézzétek meg Petrát is a Budapesti Operettszínházban!
Az interjú helyszínét a Teátrum Bistro & Café biztosította. ( A fotók a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. Engedély nélküli másolásuk, bármilyen módon való felhasználásuk, vagy sajtótermék általi megosztásuk a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet.) + Kálmán Petra fotója

2019.02.23.                                                                                                 Kányi Csenge Emese 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések