Rómeó és Júlia

Rómeó és Júlia,

avagy az ő történetük is alig különbözik a többi szerelmesétől

Több mint 13 év, és már 500 előadáson is túl. Nem egy generáció nőtt fel ezen a darabon. Ez A MUSICAL a Nagymező utcai teátrumban. Kezdődött egy remek csapattal, akikről soha nem fogunk elfeledkezni. Az évek során sok szereplő cserélődött. A szerelmes történetek egyik legszebbje és egyben legtragikusabbja. Nincs olyan ember, aki ne ismerné. De hogy is néz ki Shakespeare története musical formában? Engedjétek, hogy megmutassam nektek, és ha valaki azon kivételek közé tartozna, hogy még nem látta volna a darabot, remélem sikeresen meghozom a kedvét.

Történet:

Habár sokan ismerik a történetet, azért leírom, hogy önmagamhoz hű legyek. Történetünk helyszíne az olaszországi Verona, ami egy gyönyörű város lenne, ha nem háborúzna egymással sok-sok éve két család: a Montague-k és a Capulet-ek. Pontosan nem tudjuk az okot, amiért kitört  a viszály, viszont érezzük, soha nem fognak békét találni. A kedélyeket még tovább fokozza, hogy Capuleték bálján az ifjú Montague, Rómeó és a gyönyörű Capulet, Júlia összetalálkoznak, és rögtön szerelmesek lesznek egymásba. Olyannyira megszeretik egymást, hogy rögtön másnap meg is esküsznek. Ám mint minden történetben itt is akadnak bonyodalmak: önfejű, féltő barátok, egy dühös báty, egy hirtelen megjelenő udvarló és sok halál.... Hogy tudnak ezekkel a fiatalok megküzdeni? Békére lelhetnek ők, vagy a két család? És a legfontosabb: kik az igazi bűnösök?

Zenék, prózai jelenetek:

A musical zenéjét a francia zeneszerző, Gerard Presgurvic álmodta meg, aki a Rómeó és Júlia mellett az Operettszínház másik kedvelt musicaljének, az Elfújta a szél-nek alkotta meg a zenéjét. Nagyon izgalmasnak találtam a zenét, a lágy dallamok mellett rockosabb hatást is fedezhettünk fel, megint csak rázott a hideg, míg a dalokat hallgattam. A darab magyar szövege nagyon jól sikerült, máig is a kedvenc dalszövegrészletem Lőrinc barát dalából, hogy: "Az evangélium most bennem porig ég", tehát a dalszövegeknek súlyuk van, amitől hihetetlen érzelmi állapotba kerültem. A darab, hogy azért mégse legyen olyan letargikus, sok vicces jelenettel volt teletűzdelve. De ami a legjobban tetszett, hogy nagyon sok helyen hűek maradtak a Shakespeare- féle szöveghez.

Díszlet:

A díszlet legtöbbször Verona tereként volt beépítve, hisz az események legtöbb esetben ott játszódtak. A forgószínpad segítségével gyorsan tudtak helyszínt változtatni. És igen, valamikor igenis homokszem kerül a gépezetbe, ami azon az estén meg is történt. A Verona című dal után megállj-t parancsolt a forgószínpad, így a társulat nem forgott ki. Szerencsére 5 -10 perc alatt megoldották a színház dolgozói a problémát, és utána zökkenőmentesen folytatódott az előadás. Ebből is látszik: semmi sem tökéletes, de mindent így szeretünk, a hibáival együtt. A színpad különlegességével, a "dugóval" ügyesen tudták megoldani azt, hogy két helyszínt is megjelenítettek, hisz a mélyből jött ki Lőrinc barát kicsiny otthona is. A díszlethez még olyan elemek tartoztak, mint Júlia szobája, és egy akasztófa, ami egy sorsfordító eseményhez vezetett.

Kellékek:

A kellékek terén a leggyakrabban valamilyen fegyver került elő, a legfőbb mégis talán a tőr, hisz a legtöbb halálesetet tőr okozta. Nekem kifejezetten tetszettek a báli álarcok is, és a jelentésük, hogy milyen titkokat rejtenek. Ismét egy musical, ahol az összes színész és táncos nagyon jól bánt a fáklyával.

Jelmezek:

A francia musicalhez hasonlóan itt is a kék és piros szín dominált, ezzel is segítve nekünk megkülönböztetni a két családot. Mindegyik szereplőhöz nagyon jól passzoló ruhákat sikerült párosítani. A két kedvencem Tybalt és Benvolio jelmeze volt, tetszettek a bőrhatású ruháik, Tybalt-nál a fekete kabát és Benvolio-nál pedig a bőrkesztyű. Ezen kívül a két anya jelmeze nagyon dögösre sikerült, pompát és elsöprő női erőt árasztva.

Szereplők, színészek:

Rómeó szerepét aznap este Kocsis Dénes alakította. Nagyon érdekes volt számomra, hogy különbözött Shakespeare Rómeója és a darabbeli Rómeó. A könyvben Rómeó egy nagyon mélabús léleknek tűnt, aki úgy érezte, sose találja meg őt a szerelem.

Ezzel ellentétben itt Rómeó egy nő szemszögéből nagyon rossznak is tűnhet, mert annyi lány keresi a kegyeit, mégis otthagyja őket. Úgy gondolja, hogy ha jön az igaz szerelem, az kell majd csak neki. És ez később meg is érkezett Júlia személyében. Hihetetlenül szerelmesek lettek egymásba. Egy végzetes hiba miatt távoznia kell Veronából, itt hagyva szerelmét. A hírek rossz áradása miatt, azt hiszi szerelme meghalt, így ő se vágyik az életre. Egy szerelmes fiú, egy jó barát. Kocsis Dénes nagyon érezte ezt a szerepet, mintha teljesen ráöntötték volna a karaktert. A hangja számomra elsöprő volt, a fejhangok sem okoztak neki gondot és a játéka is teljesen lenyűgözött.

Júlia szerepét Vágó Zsuzsi alakította. Júlia egy 13-14 év körüli lány, aki még keveset tapasztalt a világból, és mint minden ilyen korú lány, ő is egyre jobban vágyott a szerelemre. Furcsállotta, hogy pont egy Montague fiúba lett szerelmes, de a szerelem az szerelem, nem lehet csak úgy irányítani. Két hír is teljesen összetöri őt:

Tybalt halála is és apja bejelentése, hogy Parishoz kell feleségül mennie, hisz ő már más férfi hitvese. Amilyen fiatal, olyan komoly és nehéz döntéseket hoz meg. Hihetetlen erő lakozik ebben a lányban, a saját életét is képes feláldozni, hogy egy másik helyen lehessen igaz szerelmével. Vágó Zsuzsi mint mindig, most is kitűnően teljesített. Sok helyen olvasom mostanában, hogy a színésznő nem az a Júlia-típus. Mivel több szereposztásban is módom volt megtekinteni, én nem ezen a véleményen vagyok. Nagyon tetszett Zsuzsi hangja, játéka, teljesen el tudtam hinni, hogy ő most ott egy fiatal lány. Ezenkívül gyönyörű volt.

Tybalt bőrébe Horváth Dániel bújt aznap este. Dániel játssza Szabó P. Szilveszter mellett ezt az igazán sokszínű karaktert, ami valljuk be, nem egy egyszerű feladat. Szilveszter elég magasra tette a mércét. Ám én már most úgy érzem, hogy remekül játssza Dani a Capulet fiú szerepét.

Nagyon érdekes Tybalt karakterénél, hogy ő nem csak azért utálja Rómeót, mert egy Montague, hanem azért, mert ugyanabba a lányba szerelmes, mint ő. Amilyen kemény a nézése és a jelleme Tybaltnak, én úgy érzem, egy nagyon is érző szívű fiú, aki nagyon-nagyon régóta nem meri bevallani érzéseit. Az elfojtott érzelmek miatt válik agresszívvá. Egy nagyon magányos fiút látok, aki egy kemény családban nőtt fel. Tybalt mindkét szóló dala Dani előadásában is nagyon tetszett és Déneshez hasonlóan remekült ki tudta énekelni a fejhangokat. Olyan fiatal és mégis milyen tehetséges. Remélem, sokáig láthatjuk még Horváth Dánielt Tybalt szerepében.

Escalus, Verona hercegét Angler Balázs alakította. Balázs is nemrég állt be a darabba, kétszer is láthattam már vele, és mindkétszer nagyon tetszett.

A hangjának még egy picit érnie kell, de már sokkal jobb volt, mit első alkalommal, a Verona című dal jól szólt az ő előadásában is. A herceg szerepe nagyon érdekes, hisz pártatlannak kell maradnia minden ügyben. Tehát a párbaj ügyében is, ami nagyon nehéz, hisz ott elvesztette a saját unokaöccsét, Mercutio-t. A fájdalom ellenére is a törvény szerint dönt, hisz ő az egyik olyan személy, aki arra vágyik a legjobban, hogy béke uralkodjon a városban.

Capuletné-ként Füredi Nikolettet tekinthettük meg aznap este. Az Elfújta a szél-ben láttam utoljára a színésznőt, ahol teljesen elvarázsolt és másodjára láttam őt ebben a szerepben 8 év különbséggel. De a véleményem változatlan: erős hangja van, nagyon jó volt az összes dalában, legyen az egy nagy közös dal a kórussal, vagy egy duett. Capuletné Júlia kissé labilis anyja, aki fiatal fiúkkal kavar és az alkoholt se vonja meg magától.

Látszik a dadán, hogy állandóan furcsán tekint rá, hisz nem úgy viselkedik, mint egy anya. Azt gondolnánk, a Parissal való házassággal jót akar lányának, de tudjuk, ez nem igaz.

Montaguené szerepét Siménfalvy Ágota játszotta. Érdekes a musicalben, hogy Shakespeare drámájával ellentétben itt nem jelenik meg Rómeó apja, Montague, csupán csak édesanyja, aki egy igazi anyatigris.

Mindenáron fia pártját fogja, mindig kiáll mellette, és őszintén 

megmondja a véleményét. Ágotával már kétszer láttam a darabot, mindkét alkalommal tetszett, sikerült a teátrumnak egy igazán jó színésznőt Csengeri Ottília helyére találni.

A Dada szerepét Polyák Lilla alakította. Véleményem szerint ő volt az egyik legfontosabb szereplő, mert ő volt az, aki nagyon is támogatta a két fiatal szerelmét. Anyja helyett anyja volt Júliának, mindig kedves volt hozzá, de mikor kellett igenis rendre utasította Júliát. Mint mikor elmagyarázta neki, hogy nem szabad egy olyan fiúval lennie, aki képes volt megölni a bátyját. Mindenesetre nagyon megrázta őt a fiatal leány halála.

Polyák Lilla az általam egyik legjobban kedvelt művész. Nagyon érdekes és izgalmas hangja van. Habár nem mindig jöttek úgy ki a hangok, ahogy azt ő szerette volna, a színjátéka rendkívül hiteles volt.

Lőrinc barát szerepét Szomor György alakította. Nagyon boldog voltam, amikor megláttam a színész nevét a szereposztásban. Az elmúlt időben nagyon sok szerepben tekinthettem meg a színészt, láttam őt mint Frollo a Notre Dame-i toronyőrben és Leopoldként a Mozart-ban. Lenyűgöző volt játékában és hangjában is, már nagyon vártam hogy hallhassam tőle is a karakter nagy dalát.

Lőrinc barát volt a másik segítő a történetben, aki igazán hitt abban, hogy a két fiatal közti szerelem megállj-t parancsolhat a két család közti háborúnak. Ott dőlt el számomra, hogy egy remek alakítást láthattam, mikor a történet végén Lőrinc barát megtört és minden, amiben addig hitt, hirtelen eltűnt. Nem mindennapi alakítás volt, köszönöm az élményt! Eddig úgy éreztem, csakis Földes Tamás tudja ennyire fantasztikusan eljátszani ezt a szerepet. Kellemesen tévedtem, hisz itt van Szomor György is.

Benvolio szerepét Gömöri András Máté alakította. Számomra ő volt az abszolút kedvenc aznap este. Már kíváncsian vártam, hogy ő hogy fogja meg Benvolio karakterét, hisz már előtte láttam Mészáros Árpád Zsolttal és Kerényi Miklós Mátéval is.  Mindkettőjük nagyon jól teljesített a szerepben. És hát Máté se volt semmi, sőt! Hang, játék, érzelmek: minden a helyén volt, nem volt hamis, a karakter minden érzését és állapotát meg tudta jeleníteni, és emellett a táncban is színvonalasan jeleskedett.

Évek óta szerettem volna őt megtekinteni ebben a szerepben, és most bizton állíthatom: megérte várni. Benvolio Rómeó legjobb barátja, aki amilyen humoros és gyermeki volt, egyben nagyon is komoly érzelmek lakoztak benne. Az idő és az események előrehaladtával kénytelen volt igazán felnőni. Árvaként kezdte és árvaként is maradt a történet végére. Az ő dala az egyik kedvencem és azon az estén is hihetetlenül jól elő volt adva. Nagy gratula Máténak, érdemes őt megtekinteni ebben a szerepében (is).

Paris szerepében Cseh Dávid Péter tündökölt aznap este. Kezdetben Szerényi László volt kiírva a szereposztásban, amit délutánra megváltoztattak Dávidra. Megmondom őszintén örültem magamban, mikor megláttam a változtatást. Na nem azért, mert hogy László nem volt jó benne, de őt volt már szerencsém látni a szerepben. Dávidról még mindig ugyanaz a véleményem, mint amit a Lady Budapest-ben írtam. Ő a nagybetűs tehetség.

Az az este a fejhangok estéje volt, minden színésznek kijött a hang, na de mikor Dávidtól is hallottam, jött a libabőr. Ezért érdemes fiatal tehetségeket nézni, mert ilyen embereket láthattunk a színpadon. Csak így tovább, Dávid!

Utolsó szereplőnk pedig nem más, mint Capulet a'la Csuha Lajos. Aki már régóta figyeli a Rómeó és Júlia musical történetét, azt tudja, hogy egy előadás kivétel mindig Csuha Lajos alakította Capulet szerepét. És a darab már túl van több mint 500 előadáson. Már ezért jár egy nagy gratuláció a színésznek, hisz a színház majdnem minden hónapban betesz a műsorba egy Rómeó és Júlia blokkot legalább 5-6 előadással, és hát zsinórban lenyomni ennyit, nem kis feladat.

Ez a szerep nem egy nagy énekesi szerep, viszont nagyon jól meg lehet figyelni azt, hogy milyen gyorsan és milyen radikálisan megváltozik az apa véleménye. Először alig akarja odaadni Paris-nak a lánya kezét, mondván, még túl fiatal. És utána hirtelen már kényszeríti lányát a házasságra. A musical dramaturgja megkímélt minket azoktól a nyers szavaktól, amiket Shakespeare használt, viszont az apa üzenete így is kellően átjött. Nehéz helyzetét Capulet itallal próbálta oldani, ezzel még jobban megkaptuk a nem éppen idilli családi képet.

Saját vélemény:

A történet nagyon sok érdekes és elgondolkodtató kérdést és gondolatot felvett, gondolok itt a szabad választás jogára, a kényszerházasságra, és hogy hogyan hat ki az emberre a múltja, és családja viselkedése. Egyértelmű, hogy a két fiatal olyan reakciót váltott ki a két családból, ami által elkezdtek azon gondolkodni, ki is a hibás? Rómeó és Júlia, akik titokban házasodtak, vagy ők, akik a régi normákat követték és odaadták volna lányukat egy olyan férfihoz, akit nem is szeret? Rengeteg ellentétet találunk a műben. A két család, vagy akár hogy a régi szabályok, hogy állnak szemben a fiatalok gondolatával. Ki gondolta volna, hogy egy szerelmes történetet ennyi szempontból lehet vizsgálni.

Viszont, most le szeretném írni egy másik véleményemet és meglátásomat, amivel a Rómeó és Júlia musical kapcsán találkoztam. Rengeteg helyen olvasom és hallom, hogy " A Dolhai Attila,  Szinetár Dóra-és így tovább, mennyivel jobbak voltak", meg hogy "ez az új generáció a nyomukba se érhet". Minden tiszteletem és elismerésem az egész ősszereposztásnak, egytől egyig mindenkit kedvelek, mint művész, és igen, én is rajtuk nőttem fel és a híres 2005-ös szegedi előadáson. Viszont ez tipikus esete annak, hogy a fától nem látjuk az erdőt. Vagyis: nem látjuk azt, mennyi fiatal tehetség került be a legendás előadásba. Már csak gondolok itt Horváth Dánielre, Cseh Dávid Péterre vagy akár Kocsis Dénesre és Gömöri András Mátéra. A legtöbbjüknek ez volt az ugródeszka, a kezdőpont és mikor interjúkat hallgattam velük, igenis a darabbeli szerepeiket tartották a legfontosabb mérföldkőnek a pályájuk során. Lehet, hogy még nem olyan ügyesek, de lássuk be: idő kell ehhez. Tudjátok, hogy én nagy támogatója vagyok a fiatal tehetségeknek, ezért is írtam ezt most le. Összegezve: szánjunk rájuk időt, igenis hallgassuk meg az ő előadásukban is a dalokat, mert ki tudja, milyen nagy meglepetések érnek minket.

Kinek ajánlom a darabot?

Sok korosztály megtalálhatja benne, ami érdekli őt. Diákoknak jó, hisz interaktívabban megismerkednek a művel, és ezen kívül is ki tudnak kapcsolódni egy színházi előadás keretében.  Az érdeklődők egy teljesen új színben és megközelítésben találkoznak a történettel. Kisgyerekeknek nem épp a megfelelő választás, mert még nem értik.

Köszönöm, hogy elolvastátok egy újabb kritikámat, remélem tetszett nektek és hamarosan jelentkezem egy nem mindennapi, igazán különleges musicalgálával!

Kányi Csenge Emese

Képek: operett.hu