Jövőre, Veled, Itt!

Jövőre, Veled, Itt!

/Egy nem mindennapi szerelem története/

Ma szeretnélek titeket beinvitálni két olyan témába, ami amúgy átlagosnak hangzik: a hétköznapok és a szerelem. Kezdjük az előbbivel. Hétköznapok. Nekem ami rögtön eszembe jut, az iskola vagy munkahely, mindenkinek az, ahova minden áldott reggel, kissé kómás arccal, kedvtelenül jár be. Ez teszi ki napjaink nagy részét. És mikor hazaérünk, jó esetben a szerető családunk vagy párunk vár minket. És a kapcsolatokhoz tartozik második felvetendő témám, a szerelem. Az a dolog, ami színt csal ezekbe a hétköznapokba. Mikor az az ember vár minket otthon, akivel napokat, heteket, hónapokat vagy akár több évet töltöttünk el. Egyszerűen: akiben a  megnyugvást találjuk. Mit szólnál, ha elmesélnék neked egy ilyesfajta történetet, de azzal a csavarral, hogy a két szerelmes évente csak pár napra találkozik, és közben a saját otthonukban zajlik tovább az élet? Oh, szóval hülyeségnek találod? Igen, kissé meglepő. De hagyd, hogy elmeséljem neked egy furcsa, de mégis gyönyörű szerelem eseményeit. Hidd el, nem bánod meg.

Történet:

Történetünk két főszereplője Doris és George, akik egy hotelben találkoznak össze. Mindketten más ok miatt érkeztek a piciny hotelbe, végül mégis egymás karjaiban végződik a nap. Másnap rádöbbenek, mit is tettek, viszont érzik, valami különleges kapcsolat van köztük. Így elhatározzák, hogy minden évben, ebben az időpontban, ugyanezen a helyen találkoznak. Ahogy telnek az évek, a sok esemény, ami velük történik, megváltoztatja őket és kapcsolatukat. De a sok nézeteltérés és veszekedés ellenére egymásban találják meg a megnyugvást. És hogy ezek után mi következik? Majd megtudjuk jövőre, veletek, ugyanitt. Na jó nem, viccelek. Lejjebb továbbolvashatjátok.

Dalok, prózai jelenetek:

Akármennyire is egy musical volt, valahogy ezt a darabot a prózai darabokhoz tudnám sorolni. Természetesen szót ejtek a dalokról is, tetszett hogy nem egy nagyzenekaros dalsorozatot hallgattam, hanem- a szó jó értelmében- aranyos dalokat, amit a zongora kíséret tett teljessé, amit Kemény Gábor és Leszkovszki Albin biztosított nekünk aznap este. Viszont a prózai jelenetek hibátlanok voltak, nem túlzok, ha azt mondom zseniálisak. A magyar szöveget Békés Pálnak köszönhetjük, olyan párbeszédeket sikerült  írnia, hogy nézőtársaimmal együtt dőltünk a nevetéstől. Sok olyan részt láttam a darabban, hogy nem tudtam eldönteni, hogy ez tényleg így van megírva, vagy csak a színészpáros szeretett volna nekünk még boldogabb perceket okozni. Amikor csak tudtak próbáltak a másikra kontrázni, de ezt később úgyis kifejtem nektek. Szumma szummárum: combcsapkodós, nyerítve nevetős jelenetek és garantált vastaps a végén.

Kellékek:

Két főhősünket az utazás köti össze, így nem csoda, hogy a legfőbb kellékek a bőröndök voltak, amibe csakis azokat a dolgokat pakolják, amik az ő, idilli hétvégéjükhöz kellenek, ezzel is otthon hagyva minden olyan felesleges dolgot, ami a bőröndöket és az életüket nehezítik. Mikor betör a világba a hippi korszak, Doris-t se kerüli ki, így kezében állandóan cigarettát látunk, míg partnere kezéhez mintha csak odaragasztották volna  a Jack Daniels üveget. A zenés betét közben meg nem hiányozhattak a különböző transzparensek. Kik azok a személyek, akik nélkül nem működne úgy egy szálloda, ahogy? A takarítónők. Kívülről azt láttuk, hogy csak a kis kocsijukat tolták, mégis ők tudták a legnagyobb titkokat.

Díszlet:

A Raktárszínház egész színpada egy hotelszobaként volt berendezve. Ízléses volt, egyszerű, nekem személy szerint nagyon tetszett, én is szívesen eltöltöttem volna ott pár napot. Habár a tér kisebb volt, mint a zenés színház nagyszínpadán, jól volt kihasználva, mert a díszlet néhány részébe el lehetett rejteni a kellékeket, így megspórolva időt a takarásba kirohanással. A beépített forgószínpad segítségével több helyszínt tudtak megjeleníteni a színpadon. A díszlet ezen része ágyként is szolgált, de akár habfürdőként is.

Jelmezek:

Ebben a darabban nem volt semmilyen flipp-flapp, egy igazán letisztult és a realitáshoz közel álló, inkább prózai darabot láttunk. Így a jelmezekben is erre az egyszerűségre törekedtek. Hétköznapi jelmezek voltak, az idő változásával a ruhák is változtak, az éppen akkori divatnak megfelelőek voltak. Így hippi ruhától kezdve Marilyn Monroe ikonikus szettjéig minden megjelent a színpadon.

Szereplők, színészek:

Az első olyan darabom, ami ennyire kevés szereplős volt. A darabot Somogyi Szilárd rendezte, akinek - ha jól látom és reméljük a Wikipédia nem hazudik- ez volt az első rendezése, hisz 2005-ben kapta meg a lehetőséget a darab megrendezésére. Sok év után egyre jobban kedvelem Szilárdot, tetszik a fiatalos lendülete, és az, hogy fiatalkora ellenére rengeteg értelmes és jelentéssel teli darabot vitt fel az Operettszínház színpadára.Következzen egy érdekesség rólam: én is rendezőnek készülök és hát, nem hazudok, jó lenne egyszer vele beszélgetni, akár hogy irányt adhasson nekem, öröm lenne, ha a későbbiekben én is legalább ilyen jó darabokat tudnék egy-egy teátrum színpadán megjeleníteni.

Doris szerepét Janza Kata alakította. Doris szeleburdi, szórakozott nő volt, de hangsúlyozom: egyáltalán nem volt buta. Doris-ról megtudjuk, hogy fiatalon lett feleség és anya, így nem volt lehetősége arra sem, hogy leérettségizzen. Ezenkívül egy templomi társaság tagja volt, ezért is érkezett a hotelbe, lelki gyakorlatra. Hát végül egész más helyen kötött ki. Férjével a kapcsolata, ahogy ő fogalmazott, kényelmes volt.

Sajnos nem  jó értelemben. Én úgy érzem, szerette a férjét, de mintha hiányzott volna belőle valami, amit viszont George meg tudott adni. Sokszor érezte úgy, hogy már megöregedett és nem olyan szép, mint régen volt, de George állandóan meg tudta őt az ellenkezőjéről győzni.  Doris sorsa nem alakult valami túl fényesen, férje egy kis időre elhagyja. Kicsit drukkoltam, hátha George mellett találja meg igazi helyét, de aztán rádöbbentem: nem lenne fair Harry-vel, a férjével szemben. Szerette George-ot, de a darab végére egyre tisztábban látott, tudta, nem hagyhatja csak úgy el férjét. De megmaradt benne az a kalandvágyó nő, aki George-al annyi mindent átélt. Így hát történetük befejezetlen maradt, további élmények és emlékek vártak a párra. Janza Kata remek választás volt Doris szerepére. Meg volt benne a szeleburdiság és az a szerelem, ami összekötötte szeretőjével. És hát Katának nem volt nehéz ezt megjeleníteni, hisz már több mint 20 éve játszanak együtt Szilveszterrel. Tökéletes választásnak bizonyultak.

George-ot Szabó P. Szilveszter jelenítette meg a színpadon. Nehéz írni róla, hisz miközben írok, mindig elkap a nevetés, ahogy eszembe jutnak az emlékek a darabról. Soha nem láttam még ennyire vicces szerepben Szilvesztert. Megszoktam tőle az intrikusokat, és azért is volt még furcsa, mert utoljára mint Frollo-t láttam őt a Notre Dame-i toronyőr című Disney musical-ben. Aki már látta a darabot, azt tudja, hogy Frollo nem éppen egy komikus szerep. Ezzel szemben George minden furcsa tulajdonságával együtt egy nagyon szerethető karakter volt. Másik főszereplőnk egy pedáns, nagyon kimért férfi, aki sokszor saját idegein táncolt. De mikor Doris mellett volt, még őrültebb volt, és ezek az állapotai csaltak könnyeket a szemünkbe. Na nem azért, mert elszomorodtunk, hanem mert annyira nevettünk. Szilveszter sokszor csak rögtönzött a színpadon, amire még partnere, Janza Kata se számított, így ő is velünk együtt nevetett. Mégis a sok nevetés mellett néha kissé elszomorodtam, hogy George életében is mennyi minden megváltozott, mikor elveszítette egy nagyon fontos családtagját.

A darab végére sajnos még egy fontos személy távozik az ő kis életéből, szeretett felesége.  Így hát nagy elhatározásra készül Doris-sal, ami először nagyon édesnek hangzik, mégis emellett önzőnek találom. Végül ő is elfogadja a helyzetét, de a régi szokásaitól nem válik meg, következő évben is ugyanolyan boldogsággal várja szerelmét.

A Takarítónő figuráját Felföldi Anikó alakította aznap este. Ez a szereplő mesélte el nekünk az egész történetet és színesítette a kis hotel életét. Mindig a pár rendelkezésére állt, bár sokszor zavarta meg őket, de ezzel ő nem nagyon foglalkozott.

Amennyire találta furcsának a történet elején a párost, olyannyira kedvelte meg őket a végére. Tudta a titkukat, de tisztességesen megtartotta azt.

A szereplőgárdát 10 táncos egészítette ki, akik Doris és George alakjait jelenítették meg a különböző korokból. Rendkívül tehetségesek voltak mindannyian, mint ének és mint tánc szempontjából. Így hát, hogy is hagyhatnám ki őket. Köszönöm még a felejthetetlen élményt Ábrahám Gabriellának, Fekete-Kovács Veronikának, Laboda Zsanettnak, Radics Bernadettnek, Szabó Dórának és a további George-oknak is, Aczél Gergőnek, Bóna Gábornak, Illés Zoltánnak, Karsai J. Andrásnak és Kárpát Attilának!

Saját vélemény:

Egy nagyon érdekes szerelem történetét láthattam a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában. És azért mondom, hogy érdekes, mert én szerintem nem tudnék egy ilyen kapcsolatban élni. Ezt úgy értem, hogy nem tudnék úgy élni egy férfival, hogy közben van már egy másik, már hosszabban tartó kapcsolatom. Egyszerűen igazságtalannak tartom. Van egy igaz mondat, amit Johnny Depp mondott egyszer."Ha két embert szeretsz, válaszd a másodikat. Hisz ha igazán szeretted volna az elsőt, akkor nem lenne másik." Szerintem ez teljes mértékben igaz erre a darabra. De úgy vagyok vele, hogy ez csak egy kitalált történet, itt simán megengedheti az ember. Szürreális? Igen! De minden szürrealitásával együtt van benne egyfajta pezsgés és szépség, egy nagyon izgalmas kapcsolat és egy teljes szívből jövő szerelem.

Kinek ajánlom ezt a darabot?

Ezt a musicalt a nagyobb korosztálynak ajánlom, mert sok poént a kisebbek nem értenének meg, meg úgy egészében ez a téma még nem való a gyerekeknek. Sokkal inkább 17-18 éves korosztálynak, fiatal felnőtteknek, felnőtteknek és az idősebb korosztálynak. Ez a darab egy remek szombat esti kikapcsolódás, ha csak az ember egy kis, vagy inkább nagy nevetésre vágyik.

Ez lenne a Jövőre, Veled, Itt! Remélem tetszett nektek a kritikám, most októberben volt műsoron, nem tudom pontosan, mikor lesz látható az évadban újra, de amint lesz rá lehetőség,érdemes az Operettszínháznál kezdeni a jegyváltást! Garantált lesz a szórakozás.

Írta: Kányi Csenge

Képforrások: operett.hu és novomaticarenasopron.hu